Erzsébet Park

Közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített, a kastélyparktól közvetlenül megközelíthető, botanikai ritkaságokban gazdag ligetet. A királyné tiszteletére halálát követően, az országban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére, több mint száz ligetet létesítettek és a közel 3.000.000 emlékfát ültettek . Az Erzsébet park, egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak. Leírás A parkot és  Erzsébet királyné szobrát, mely Róna József alkotása, 1901-ben I. Ferenc József jelenlétében avatták fel. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt otthonának tekintő királyné szobrához . Sziklahalom emlékmű, mely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik, szintén az ő emlékére készült. Építését 1988 őszén kezdték meg, sziklahalom kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője, a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója, Zala György szobrászművész volt, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Az emlékmű előoldalán Erzsébet királyné emléktáblája és egy pihenőpad található, a tetején lévő Szent Koronáig lépcső vezet fel. A park bejárata után, jobbra található a Kálvária.  A barokk egyházművészetnek egyik jellegzetes köztéri alkotását Grassalkovich I. Antal halála évében, 1771-ben kezdték el építeni. Építője valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést a gróf fia, Grassalkovich II. Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. A kálváriákat általában a Golgotát idézve, dombon helyezték el, sík területeken azonban belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kompozíciót. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható. Forrás: Gödöllő Városi Információs Portál, 2017, www.godollo.hu Tovább olvasomBezárom Erzsébet Park Gödöllő

Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum

Az 1987-ben alapított mezőgazdasági eszközöket és technikatörténeti kuriózumokat 6000 négyzetméteren, 6 kiállítást bemutató szakmúzeum, több mint 2000 működő géppel várja az érdeklődőket. Nyitvatartás Hétfőtől-péntekig 9.00-16.00Szombaton 9.00-14.00 Irány a weboldal +36 28 522922 Leírás A múzeum több mint három évtizedes múltra tekint vissza, mely során egyedülálló gyűjtemény örzője, ápolója lett. A mezőgazdasági termelés fejlődésének teljes technikatörténetét (talajművelés, a vetés, a tápanyag visszapótlás, a növényvédelem, az öntözés, az aratás-cséplés, az aprítás, az őrlés fejlődéstörténetét, eszközeit és gépeit) mutatja be többségében eredeti muzeális darabokkal. Forrás:Gepmuzeum, 2017, www.gepmuzeum.szie.hu Tovább olvasomBezárom Mezőgazdasági eszköz- és gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum Gödöllő, Páter Károly út 1. Facebook Instagram Youtube

Méhészeti Gyűjtemény

A Méhészeti Gyűjtemény a Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet szakgyűjteménye. A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére. Nyitvatartás Előzetes bejelentkezéssel látogatható, az intézet munkaideje alatt. Irány a weboldal +36 28 511301 Leírás A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. Az épületet is a méhkas össze-tartó erejét szimbolizáló alapokkal képzelték el. A múzeum, a lépből kiragadott három méhviaszsejt alapú, emelettel, korábban nádtetővel ellátott,  méhkas szerű épület. A régi, valamint a jelenleg használatos méhészeti eszközök egyedülálló tárháza. Tovább olvasomBezárom Méhészeti Gyűjtemény Gödöllő, Isaszegi út 200. Facebook Instagram Youtube

Királyi Váróterem

2011-ben új monarchiabeli műemlékkel gyarapodott Magyarország: a Norvég Alap támogatásával elkészült a Királyi Váró felújítása, az 1882-es eredeti tervek alapján. Nemcsak megjelenésében királyi az épület, feladata is az volt, hogy az uralkodópár – Ferenc József császár és Erzsébet királyné – kényelmét szolgálja, akik Gödöllőre utazva érkeztek ide a fővárosból. Királyi Váró Budapest mindkét nagy pályaudvarán, a Keleti- és Nyugati pályaudvarokon is épült, de egyik sem önálló épület, mint a neoreneszánsz stílust elegánsan képviselő gödöllői. Ferenc József zöld selyemtapétás várótermét és Erzsébet királyné halványsárga selyemmel fedett várószobáját a bordó kárpitú Hercegi Váró köti össze. Leírás Emeletes a XVIII. században lett , amikor a kastélyépíttető Grassalkovich I. Antal vendégfogadóvá alakíttatta. A város első, Máriabesnyőről áttelepülő gyógyszertára is itt nyílt meg 1814-ben , földszinti boltíves termének mennyezet-festése is valószínűleg ebből az időből származik. A XIX. században lett Erzsébet királyné nevét viselő szálloda és a társasági élet központja, kaszinóval és bálteremmel , ahol színielőadásokat is tartottak. Az 1988-ig itt működő iskola adott helyet a város múltjával kapcsolatos emlékek gyűjteményét jelentő emlékszobának, majd a helytörténeti gyűjteménynek, melyből később megalakulhatott a ma is itt működő Gödöllői Városi Múzeum , amely egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében Tovább olvasomBezárom Királyi Váróterem Gödöllő

Hamvay-kúria

Jellegzetes sárga színével, kovácsoltvas lámpáival, árkádos belső udvarával a barokk kort idéző egyemeletes kúria, a városközpont meghatározó épülete. Gödöllő földesura, Hamvay Ferenc 1662-ben építtette az akkor még földszintes épületet. Nyitvatartás Hétfőtől péntekig: 8.00 – 16.00 Irány a weboldal +36 28 422002 Leírás Emeletes a XVIII. században lett , amikor a kastélyépíttető Grassalkovich I. Antal vendégfogadóvá alakíttatta. A város első, Máriabesnyőről áttelepülő gyógyszertára is itt nyílt meg 1814-ben , földszinti boltíves termének mennyezet-festése is valószínűleg ebből az időből származik. A XIX. században lett Erzsébet királyné nevét viselő szálloda és a társasági élet központja, kaszinóval és bálteremmel , ahol színielőadásokat is tartottak. Az 1988-ig itt működő iskola adott helyet a város múltjával kapcsolatos emlékek gyűjteményét jelentő emlékszobának, majd a helytörténeti gyűjteménynek, melyből később megalakulhatott a ma is itt működő Gödöllői Városi Múzeum , amely egyedülálló kiállításokat mondhat magáénak a város egyik legrégibb épületében Tovább olvasomBezárom Hamvay-kúria Gödöllő, Szabadság tér 5. Facebook Instagram Youtube

Gödöllői Városi Múzeum

A múzeumban található állandó kiállítások képet adnak arról, hogy a református őslakos földművelők, a 18. század közepén betelepülő katolikus iparosok, a 19. század közepén érkező iparosok és a dualizmus idején letelepülő művészek hogyan alakították, formálták a város képét. A múzeum őrzi és kiállítja a szecessziós gödöllői művésztelep anyagát. Nyitvatartás Szerdától Vasárnapig: 10.00- 16.00 Árak (26 – 62 év): 1200.- HUF Csoportos teljes árú belépőjegy (26-62 év között): 1000,- HUF Félárú belépőjegy (diákoknak, 26 év alattiaknak, 62 és 70 év közöttieknek): 600,- HUF Csoportos félárú belépőjegy (diákoknak, 26 év alattiaknak, 62 és 70 év közöttieknek): 500,- HUF Családi belépőjegy (2 felnőtt és 2 vagy 3 gyermek): 3.000,- HUF (további gyermekeknek: 500 HUF) Irány a weboldal +36 28 422 003 +36 20 269 2007 info@godolloimuzeum.hu Leírás A múzeum fenntartója, Gödöllő Város Önkormányzata 1999-ben felújíttatta az épületet, ami megnövelte a múzeum kiállítótereit és javította a működés feltételeit.2001-ben az intézmény elnyerte a legrangosabb szakmai kitüntetést, „Az Év Múzeuma” címet. A múzeum kiállítótereiben négy állandó kiállítás található , az időszaki kiállító teremben évente egy-két kiállítás nyílik. Több önálló magángyűjteményt gondoz a múzeum: a Magyar Kapucinus Delegáció Máriabesnyői Mária Múzeumának anyagát, a Magyar Cserkészszövetség Gyűjteményét, valamint Csupor Zoltán Mihály (1919-1995) tordasi plébános hagyatékát és Ignácz Ferenc pápua új-guineai gyűjteményét. Tovább olvasomBezárom Gödöllői Városi Múzeum Gödöllő, Szabadság tér 5. Facebook Instagram Youtube

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

Nálunk Te vagy a főszereplő! – hirdeti a Gödöllői Városi Könyvtár szlogenje. A korszerű intézmény a városlakók kedvelt találkozóhelye. Kiállítások, kulturális programok, közösségi iroda is színesítik a kínálatot. Újonnan nyílt Alkotóterükben kézműves foglalkozások, élményinformatika, közösségi klubok várják az érdeklődőket. Nyitvatartás Hétfő, péntek 9.00-19.00Kedd, csütörtök 9.00-18.00Szerda 9.00-13.00 (csak a folyóirat-olvasó)Szombat 9.00-13.00 Irány a weboldal +36 28 515280 Leírás 2002-ben Pest megye építészeti nívódíját nyerte el, s mivel Kálmán Ernő és Major György építészek az épület igényes belső tereit a mozgásukban korlátozottak számára is könnyen elérhetővé tették, 2003-ban megkapta Az év akadálymentes épülete címet is. Az 1953-ban alapított könyvtár ma már új módszerekkel, technikával segíti a hagyományos kultúra, olvasás, az új ismeretek iránt érdeklődőket, hangulatos olvasótermei kötetlen beszélgetésekre is lehetőséget adnak. A jelenleg 102 ezres gyűjteménnyel rendelkező könyvtár sokrétű szolgáltatást nyújt: Könyvek, folyóiratok, CD-k, DVD-k, hangos könyvek kölcsönzése, helyben használata, irodalom-kutatás, témafigyelés, helytörténeti információkutatás, internet használat, wi-fi szolgáltatás, információ keresés adatbázisban, közhasznú és európai uniós információ szolgáltatás, könyvtárközi kölcsönzés, gyermekfoglalkozások, rendhagyó könyvtárismereti órák, rendezvények, i rodalmi estek, író-olvasó találkozók, felnőttek képzése (számítógép-, internet-, könyvtár használat, elektronikus ügyintézés), fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, számítógép használat, szolgáltatások fogyatékkal élőknek, akadálymentes könyvtár, vakok számára internet elérés, www.gvkik.hu honlapon on-line katalógus , hosszabbítás, előjegyzés, foglalás, könyvajánlás , rendezvény információk. Tovább olvasomBezárom Gödöllői Királyi Kastély Múzeum Gödöllő, Dózsa György út 8. Facebook Instagram Youtube

Gödöllői Királyi Kastély Múzeum

A kastély történetének két fénykora jelenik meg a látogató előtt a 27 teremből és a Habsburg-képgalériából álló, rendkívül gazdag és változatos, az épület emeletén lévő múzeum megtekintése során. Nyitvatartás Hétköznap 10.00-18.00 *Pénztár 17.00-igHétvégén 10.00-18.00 *Pénztár 17.00-ig   Jegyárak   Hétköznap Hétvége Felnőtt belépőjegy: 4 600 Ft 4 900 Ft Diák, kedvezményes belépőjegy: 2 300 Ft 2 450 Ft Családi kedvezményes felnőtt belépőjegy*: 4 400 Ft/felnőtt 4 700 Ft/felnőtt Családi kedvezményes gyermek belépőjegy*: 2 000 Ft/gyermek 2 000 Ft/gyermek Jegyvásárlás Irány a weboldal +36 30 427 3535 informacio@kiralyikastely.hu Leírás A XVIII. századi kastély pompáját az impozáns díszlépcsőház fonatos korlátai, a barokk előtér négy évszakhoz köthető, jellegzetes főúri tevékenységeket  megjelenítő freskói, a két barokk festésű szoba csíkos falfestése és figurális mennyezet-freskói, a 165 négyzetméteres, 9,3 méter magas díszterem , emeletén rejtett zeneteremmel és az 1751-es királynői látogatásra készült, vörösmárvány Mária Terézia szoba elevenítik fel. Az első fénykor lakóit a Grassalkovichok korát bemutató kiállítás hozza közel a látogatóhoz. A kastélyt építtető, tehetsége révén szép ívű karriert befutó Grassalkovich I. Antal (1694–1771) portréja mellett kézjegyével ellátott dokumentumok és korabeli emlékérmek láthatók. A grófi rangot elnyert királynői titkos tanácsos, majd a Magyar Kamara elnökévé választott főúr, uralkodónője Mária Terézia iránti hűségét az arcképét ábrázoló festmény, egy rokokó karkötő és a királynő két éjszakás tartózkodására készült szoba jelzik. A hatalmas vagyonnal rendelkező (135.000 hold Gödöllőn és környékén, öt uradalom országszerte), 33 templomot, rendházat építtető vagy felújító mecénás mozaikképe a barokk stílusú kastélytemplomban , egészalakos portréja az oratórium ban látható. A kiállítást XVIII. századi miseruhák és a máriabesnyői templom- és kolostor alapítólevele gazdagítják. A rendkívül tevékeny Grassalkovich I. Antal egykori hálószobájában a grófot követő két generáció idejéből fia, II. Antal és felesége, Esterházy Anna Mária és unokája, III. Antal és felesége, Esterházy Mária Leopoldina portréi, a Grassalkovichok pozsonyi palotájának  (jelenleg a szlovák köztársasági elnöki rezidencia)  ábrázolása és a pozsonyi könyvtár könyvjegyzéke láthatók.  A kastély második fénykorát, az 1867-ben kezdődő királyi időszakot és lakóinak életmódját a királyi lakosztályok tárják a látogató elé. A kisebédlő ben és a tálaló ban a Gödöllő-mintás herendi teríték és Ferenc József monogramjával díszített porcelánok a királyi család étkezéseit idézik. I. Ferenc József egykori öltözőszobájában főhadsegédjének rekonstruált szobaberendezése látható. A császár hálószobája ma a koronázási kisterem , dísze az 1867-es koronázási szertartásról készült monumentális olajfestmény ( Eduard von Engerth), 1872). A dolgozószoba I. Ferenc József személyét a rá jellemző tevékenységeken keresztül mutatja be. Látható katonaként tábornokai körében, az íróasztal és a körötte lévő tárgyak a monarchia első számú hivatalnokát és a magánembert is felidézik a látogatók számára. A teremben bemutatott férfi-portrék Magyarország uralkodóit és trónörököseit ábrázolják (köztük a 4 éves Habsburg Ottóról készült Benczúr Gyula-festmény) az 1867–1918 közötti időszakban, míg a fogadószalon képei az Osztrák–Magyar Monarchiát idézik meg: az olajfestményeken a királyi párt látjuk korabeli politikai- és társadalmi eseményeken, a metszeteken a közös minisztériumok – külügy, hadügy, pénzügy – vezetői és a magyar delegáció tagjai láthatók. Az Erzsébet királyné egykori lakosztályában berendezett kiállítás a sokoldalúan művelt, a politikában is jártas, sokat utazó, sportkedvelő, divatot teremtő, bonyolult személyiségű asszonyt hozza közel a látogatóhoz. Szalonjá ban az 1867-es kiegyezés előkészítésében játszott jelentős szerepe, írószobájában a magyar nyelv- és történelem iránti elkötelezettsége, öltözőszobája ibolyaszínű tapétájában, személyes használati tárgyaiban egyedi ízlése tükröződik. A korabeli fotókon megjelenik édesanyja, testvére, gyakori utazásainak helyszínei, kedves lovai és kedvenc kutyái. Látjuk, mint négy gyermek: Gizella, Rudolf és a „gödöllői királykisasszony”, Mária Valéria édesanyját (első gyermeke, Zsófia 2 éves korában halt meg.), megtudhatjuk, mely magyar írók műveit olvasta szívesen. Hálószobája az eredetileg Mária Terézia királynő részére készült, négy féle márvánnyal díszített szoba volt, ágya a koronadísz alatt állt. Az Erzsébet királyné Emlékkiállítás 3 szobája még több részletet tár a látogató elé a királyné életéből: a felolvasószobában kedvelt festményei, egy eredeti kanapé és felolvasónője, Ferenczy Ida portréja, a másik két szobában személyes tárgyai és korabeli ábrázolások, magyar udvarhölgyeinek arcképei láthatók. Tragikus halálát és a személyéhez fűződő, máig is ható kultuszt az utolsó terem idézi meg. A merénylet újsághíre, emlékérmek- és könyvek, a királyné nevét viselő utcákat, tereket és közintézményeket ábrázoló képeslapok, a szoborpályázatok tervei a szeretett királynéra emlékező magyar nemzet gyászát jelzik. Szépségét, királynéi fenségét a terem közepén álló, gyönyörű hófehér márvány mellszobra hirdeti.   Tovább olvasomBezárom Gödöllői Királyi Kastély Múzeum 2100 Gödöllő Grassalkovich-kastély, 5852 hrsz. Facebook Instagram Youtube

Volt községháza

A szecessziós stílusban épült régi községháza épületében található, ma az Erzsébet Királyné Szálloda.Az épület 1912-1913-ra készült el Gödöllőieknek. A terv azonban sokkal régebben megfogalmazódott a község képviselő-testületének körében. Már 1900-ban tervezték, hogy az akkori Ferenc József tér és a Váci utca sarkán álló földszintes, a település tulajdonában lévő épület helyére egy díszes emeletes községházát építenek , melyben az összes gödöllői közhivatal elférne egy helyen. Úgy vélték, hogy ezzel az ügyintézésre fordított idő lényegesen lerövidülne, de az is szempont volt, hogy a község fényét emelné egy díszes, impozáns épület. Leírás Szinte minden üzlethelyiséghez tartozott pince. Emellett az alagsorban kapott helyet a községi fa- és szénpince, de ide került a lomtár is. A földszinten a két kocsibejáró mellett a Váci utca felől 11, a Ferenc József tér felől 4 üzlethelyiséget alakítottak ki. A tér és az utca sarkán egy nagyobb méretű üzletet terveztek, melyhez raktárhelyiség is kapcsolódott. A tér felől megközelíthető kocsibejáró jobb oldaláról nyílt a rendőrség számára kialakított rész, ahol az irodai helyiségek mellett a zárkák is helyet kaptak. A kapubejáró jobb oldalán volt a lépcsőház, ami az emeletre vezetett. Az udvarban kb. 20 bolthelyiséget alakítottak ki, de itt kapott helyet az illemhelyiség, a házmesteri lakás és az udvar hátsó részén az emeleti lakásokhoz vezető lépcsőház is. Emeletet az épületnek csak az utcafront felé eső részén tervezek. A Váci utcai oldalon, az udvari lépcsőházon keresztül vezetett az út az emeleten kialakított polgári lakások felé. Az egyik 5 szobás, a másik pedig 3 szobás lakás volt. Mindkettőhöz tartozott előszoba, fürdőszoba, konyha, kamra és cselédszoba. A tér és az utca sarkán, az emeleten alakították ki a nagyméretű gyűléstermet. Ez más rendezvények lebonyolítására is kiválóan alkalmas volt. A Ferenc József tér felőli oldalon kapott helyet egy tanácsterem, a bírói- és a főjegyzői iroda. Az emeleten a rendőrség fölött, hivatali helyiségek voltak. Az épülethez külön artézi kutat is fúrtak. Ebből a vizet egy nagy űrtartalmú medencébe szivattyúzták át. Ahogy haladt az építkezés, úgy egyre többen érdeklődtek az épületben kialakított üzlethelyiségek iránt. 1912 szeptemberében már sok üzletet berendezek a tulajdonosok. Az egyik helyiségben nyílt meg szeptember 2-án Madame Grette „kalapdivatterme”, melyet a korabeli sajtó a legmodernebbnek, budapesti mércével mérve is előkelő üzletnek tartott. Ősz végére szinte minden üzlet megnyitott az új községházában. Az 1913-as báli szezon jelentős részét, már az új községháza nagytermében rendezték. Február első három napján három, egyaránt nagy sikerű mulatság zajlott az új épületben. Az új hely kiválóan alkalmas volt az ilyen rendezvények lebonyolítására. Az 1960-as években a földszintes udvari szárnyakat egy lapostetős emelettel megemelték. Később Járási bíróság, majd járási hivatal, a földszintjén kisebb üzletek, kávéház és népbolt volt az épületben. Kiürítése előtt utoljára pártok irodái voltak az épületben, az udvarban pedig szeretetkonyha működött. A volt községházát 2006 elején a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal műemlékké nyilvánította. Az épületben a felújítást követően, 2008 februárjában nyitotta meg kapuját az Erzsébet Királyné Szálloda, valamint a kávézó és az étterem.A Szabadság tér felőli teraszrész, kellemes színfoltja a belvárosnak. Jó fotótéma, szép emlékképek készíthetők a városnézés során. Tovább olvasomBezárom Volt községháza Gödöllő

Pelikános kút

A piac közepén , kényelmes ücsörgésre csábító padokkal körülvéve áll a kút, melynek tetején terjeszti szárnyait Gödöllő címerének állandó eleme a pelikán. 1763-ban, amikor mezővárosi rangot kapott a település , új, a heraldika szabályainak megfelelőbb címert dolgoztak ki. 1974 és 1991 között álló pajzson sugárzó arany napot, ötágú vörös csillagot, arany fogaskereket, valamint kicsinyeit tápláló pelikánt ábrázoló címert használtak. Leírás A régi mezővárosi pelikános címert 1991-ben állították vissza. A kicsinyeit saját vérével tápláló képzeletbeli madár, mely az önfeláldozás jelképe, jól szimbolizálja Gödöllő viszontagságos, a történelem folyamán állandóan megújulásra kényszerítő múltját. A kút Asszonyi Tamás szobrászművész 2000-ben készült munkája , oldalán érdekes formájú vízköpőkkel. Tovább olvasomBezárom Pelikános kút 2182 Domonyvölgy, Fenyő utca 47.