Kezdőlap » Királydombi pavilon

Királydombi pavilon

A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastély főépületétől mintegy 200 méternyire, a kert északnyugati oldalán, egy kis domb tetején barokk pavilonépület áll. A királydombi pavilon Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatása utáni két évtizedben épült, még a gróf 1771-ben bekövetkezett halála előtt.

Grassalkovich Antal minden valószínűség szerint részt vett 1740-ben Mária Terézia pozsonyi koronázásán. Így tanúja volt annak, hogy a királynő koronázási viseletben felvágtatott a királydombra, hogy elvégezze a koronázási szertartás részeként a hagyományos kardvágásokat, ezzel a szimbolikus kardsuhintással jelezve, hogy kész megvédeni az országot az ellenségtől, bárhonnan támadna is. A királypavilon elhelyezésével és belső díszítésével Grassalkovich egyszerre dicsőítette uralkodóját, a nemességet és önmagát is, amikor az uralkodó és a magyar nemesség egymásrautaltságát, saját áldozatvállalását és uralkodója iránti feltétlen hűségét hirdette.

A kerti pavilon egy mesterséges dombra emelt szabályos hatszögalaprajzú épület, belső átmérője 6,5 méter, falai 3,2 méter magasak. A falakat négy ablak és két átellenben elhelyezett ajtó töri át, belsejét honfoglalás-kori magyar vezérek, valamint magyar királyok portréi díszítik. Az 1810-es évek folyamán, amikor a kertet Grassalkovich III. Antal herceg felesége, Esterházy Leopoldina angolparkká alakíttatta át, egyedül a királypavilon épületét hagyták érintetlenül, a park ismeretlen áttervezője a pavilont beillesztette a tájkerti struktúrába, s ez helyét és szerepét mind a mai napig meghatározza.

Az 1849. április 6-i isaszegi csata után a vesztes, visszavonuló császári hadsereg dühében szuronyokkal összehasogatta a gödöllői királypavilon képeit, bennük alkalmasint a magyar államiság jelképeit látva. 1857-ben aztán a kastély akkori ura, a görög származású Sina Simon báró Ferenc József gödöllői látogatását remélve nemcsak a kastélyt rendezte be, hanem megmentette a pusztulástól a magyar nemesi hagyomány emlékét is. Helyreállította a pavilon épületét, kicserélte a megrongálódott portrékat. 10 évvel később, amikor a császár magyar királlyá koronázása után Gödöllő kastélyát és környékét a magyar kormány megvásárolta, majd koronázási ajándékként az uralkodó-pár rendelkezésére bocsátotta a park az udvari élet fontos színtere lett, benne a pavilonnal, a tájkert egyik fontos, az úthálózattal is kiemelt orientációs pontjaként.

A pavilon a XX. században, talán az I. világháború, vagy az azt követő forradalmak alatt megsérült, de lehet, hogy a kormányzói rezidenciává alakításkor váltak meg a királyképmásoktól, amelyeket a két világháború között már a budai királyi palotában berendezett Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban őriztek. A II. világháború után 14 királyképmás innen került a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába, ekkorra azonban már gödöllői származási helyük is feledésbe merült; később dr. Dávid Ferenc művészettörténésznek sikerült azonosítania őket. Maga az épület minden bizonnyal annak köszönheti megmaradását, hogy a katonaság által kisajátított, kerítéssel körülhatárolt területre esett, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt még a tégláira áhítozók számára is.

Az épületet dr. Máté Zsolt és Szabó Zoltán tervei alapján 2002-ben restaurálták. Az elpusztult részeket az 1890-es években készült fotók alapján állították helyre. A királyképeket a megmaradt festmények, a Képes Krónika, a Királyok Könyve, és egyéb ábrázolások felhasználásával Hapák József fényképész és Filakowszky György, valamint Szendi Balázs grafikusok készítették el újra 2004-ben. Azóta a kastély parkjának egykori nevezetessége újra nyitva áll az érdeklődők számára.

Látogatható:
Csak előre meghírdetett időpontokban látogatható!

További információkért kattintson ide!

Ezeket is ajánljuk

Megosztás:

Több, mint ötven látnivaló adatai érhetőek el a Gödöllő GUIDE@HAND fejlesztésnek köszönhetően.
Töltse le ingyenes szolgáltatásunkat!

Turisztikai Egyesület Gödöllő