Sziklahalom emlékmű, mely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik, szintén az ő emlékére készült. Építését 1988 őszén kezdték meg, sziklahalom kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője, a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója, Zala György szobrászművész volt, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Az emlékmű előoldalán Erzsébet királyné emléktáblája és egy pihenőpad található, a tetején lévő Szent Koronáig lépcső vezet fel.
A park bejárata után, jobbra található a
Kálvária. A barokk egyházművészetnek egyik jellegzetes köztéri alkotását
Grassalkovich I. Antal halála évében,
1771-ben kezdték el építeni.
Építője valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést a gróf fia, Grassalkovich II. Antal fejeztette be, így a
Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor.
A kálváriákat általában a Golgotát idézve, dombon helyezték el, sík területeken azonban belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kompozíciót. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható.
Forrás: Gödöllő Városi Információs Portál, 2017,
www.godollo.hu