Erzsébet park
 
 

Közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített , a kastélyparktól közvetlenül megközelíthető, botanikai ritkaságokban gazdag ligetet .

A királyné tiszteletére halálát követően, az országban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére, több mint száz ligetet létesítettek és a közel 3.000.000 emlékfát ültettek . Az Erzsébet park, egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak.

A parkot és  Erzsébet királyné szobrát, mely Róna József alkotása, 1901-ben I. Ferenc József jelenlétében avatták fel.
A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt otthonának tekintő királyné szobrához .

Sziklahalom emlékmű, mely Erzsébet királyné szobra mögött magasodik, szintén az ő emlékére készült. Építését 1988 őszén kezdték meg, sziklahalom kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője, a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója, Zala György szobrászművész volt, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Az emlékmű előoldalán Erzsébet királyné emléktáblája és egy pihenőpad található, a tetején lévő Szent Koronáig lépcső vezet fel.

A park bejárata után, jobbra található a Kálvária.  A barokk egyházművészetnek egyik jellegzetes köztéri alkotását Grassalkovich I. Antal halála évében, 1771-ben kezdték el építeni. Építője valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést a gróf fia, Grassalkovich II. Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. A kálváriákat általában a Golgotát idézve, dombon helyezték el, sík területeken azonban belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kompozíciót. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható.

Forrás: Gödöllő Városi Információs Portál, 2017, www.godollo.hu
 
Turisztikai Egyesület Gödöllő
Az oldal sütiket használ működéséhez. Az oldal használatával hozzájárul, hogy az sütiket tárolhat számítógépén.