Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélyegyüttese, a Grassalkovich I. Antal gróf
(1694–1771)
megbízására1735 után épült Grassalkovich-kastély
, amely új típust teremtett a hazai barokk kastélyépítészetben.
A kor tehetséges osztrák építésze, Mayerhoffer András
(1690–1771)
építészeti újításával
a kastély impozáns főhomlokzata került előtérbe, az
U-alakú kastélyszárnyak hátrafelé, a kert irányába hajlanak
, és nem előrehajolva veszik körbe a kastélyudvart, mint például a fertődi Esterházy-kastély esetében. Így a látogató a kastély nagystílű díszkapuján át jut be az épületbe majd innen a pompás kastélykertbe.
Grassalkovich Antal gróf, a XVIII. századi magyar főnemesség egyik leggazdagabbja, királyi személynök, a Magyar Kamara elnöke, Mária Terézia magyar királynő
(1740–1780)
bizalmasa
, kastélya pompáját olyan szintre emelte, hogy az
Mária Terézia 1751-es látogatása
során a legmagasabb körök elismerését is elnyerte.
A kettős U alakú, hatalmas parkkal körülvett épületegyüttes nyolc szárnyát több szakaszban építették
, 1782 és 1785 között részben átalakították. A mai formáját a XIX. század elején, a Grassalkovichok harmadik generációja idejében nyerte: az urasági lakosztályok és reprezentatív terek mellett
templom
(
Kastélytemplom
),
színház
(
Barokk színház
),
lovarda, fürdő, virágház és narancsház (orangerie) kapott helyet.
A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta,
1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként - megvásárolta, ekkor kapta a "Királyi Kastély" nevet. I. Ferenc József császár és magyar király
(1867–1916)
gyakran időzött Gödöllőn
, családja hosszú hónapokat töltöttek a kastélyban.
Különösen Erzsébet királyné (1837–1898) szerette Gödöllőt, ahol a bécsi udvartól távoli, léleképítő szabadságra talált: itt inkább otthon érezte magát, mint a Hofburgban. Mindösszesen 2663 napot töltött Magyarországon – ebből több mint 2000 napot Budán és Gödöllőn. Szívesen lovagolt és vadászott a gödöllői erdőkben. "Gödöllői lakos vagyok" mondta, ha hosszú, magányos sétáin eltévedve útbaigazítást kért a helybéliektől, akik már életében legendákat szőttek szeretett királynéjuk köré, majd tragikus halála után az ország egyik első emlékparkját létesítették tiszteletére
(Erzsébet-park)
.
A királyi korszakban márványistállóval, hatalmas kocsiszínnel bővítették az épület-együttest. A lovardát átalakították, ahol Erzsébet királyné a kiváló lovas, cirkuszi lovas mutatványokat is gyakorolhatott. A főbejárat jobb- és baloldalán a királyi felségeknek két előkertet alakítottak ki (
Kastélykert-Felsőkert)
.
A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor épült a déli előkertben a "Horthy-bunker"-nek nevezett óvóhely.
1945 után - annyi más hazai palotához hasonlóan - a gödöllői együttes sorsa is a fokozatos pusztulás lett. Falai között szovjet- és magyar alakulatok telepedtek meg, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták.
A kis híján teljesen elpusztuló kastély rekonstrukciója 1994-ben kezdődött, 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, amely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont.
A monarchiabeli Magyarországot, Erzsébet királyné és Ferenc József személyét bemutató, történelmi hűséggel berendezett enteriőrök sora 1997 júniusában újabb szobákkal bővült. 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Mária Terézia gödöllői látogatásának 250. évfordulóján, 2001. augusztus 10-én a Grassalkovichokat és a kastély barokk korszakát megidéző termekkel vált teljessé az állandó kiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003 augusztusától látogatható.
A 2009-ben kezdődött fejlesztési szakaszban 1,6 milliárd forintos beruházással a Gizella-, és Rudolf szárnyat és a kastély parkjának központi részét (5,2 hektár területen) újították fel. A felújított szárnyakban tér nyílt újabb állandó- és időszaki kiállítások számára és zenei mesterkurzusok szervezésére. A következő fejlesztési szakaszban, további 1 milliárdos beruházással, kongresszusok, nagyrendezvények helyszíneként újult meg a 636 négyzetméteres lovarda és a Barokk istálló.