Királydombi pavilon
 
 
A kastélypark egyetlen megmaradt barokk kori építménye a Királydombi pavilon a honfoglalás kori vezérek és a magyar királyok arcképeivel. A kastély főépületétől mintegy 200 méternyire, a kert északnyugati oldalán, egy kis domb tetején barokk pavilonépület áll. A királydombi pavilon Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatása utáni két évtizedben épült, még a gróf 1771-ben bekövetkezett halála előtt. Grassalkovich Antal minden valószínűség szerint részt vett 1740-ben Mária Terézia pozsonyi koronázásán. Így tanúja volt annak, hogy a királynő koronázási viseletben felvágtatott a királydombra, hogy elvégezze a koronázási szertartás részeként a hagyományos kardvágásokat, ezzel a szimbolikus kardsuhintással jelezve, hogy kész megvédeni az országot az ellenségtől, bárhonnan támadna is. A királypavilon elhelyezésével és belső díszítésével Grassalkovich egyszerre dicsőítette uralkodóját, a nemességet és önmagát is, amikor az uralkodó és a magyar nemesség egymásrautaltságát, saját áldozatvállalását és uralkodója iránti feltétlen hűségét hirdette.

A kerti pavilon egy mesterséges dombra emelt szabályos hatszögalaprajzú épület, belső átmérője 6,5 méter, falai 3,2 méter magasak.
A falakat négy ablak és két átellenben elhelyezett ajtó töri át, belsejét honfoglalás-kori magyar vezérek, valamint magyar királyok portréi díszítik. Az 1810-es évek folyamán, amikor a kertet Grassalkovich III. Antal herceg felesége, Esterházy Leopoldina angolparkká alakíttatta át, egyedül a királypavilon épületét hagyták érintetlenül, a park ismeretlen áttervezője a pavilont beillesztette a tájkerti struktúrába, s ez helyét és szerepét mind a mai napig meghatározza.

Az 1849. április 6-i isaszegi csata után a vesztes, visszavonuló császári hadsereg dühében szuronyokkal összehasogatta a gödöllői királypavilon képeit, bennük alkalmasint a magyar államiság jelképeit látva. 1857-ben aztán a kastély akkori ura, a görög származású Sina Simon báró Ferenc József gödöllői látogatását remélve nemcsak a kastélyt rendezte be, hanem megmentette a pusztulástól a magyar nemesi hagyomány emlékét is. Helyreállította a pavilon épületét, kicserélte a megrongálódott portrékat. 10 évvel később, amikor a császár magyar királlyá koronázása után Gödöllő kastélyát és környékét a magyar kormány megvásárolta, majd koronázási ajándékként az uralkodó-pár rendelkezésére bocsátotta a park az udvari élet fontos színtere lett, benne a pavilonnal, a tájkert egyik fontos, az úthálózattal is kiemelt orientációs pontjaként.

A pavilon a XX. században, talán az I. világháború, vagy az azt követő forradalmak alatt megsérült, de lehet, hogy a kormányzói rezidenciává alakításkor váltak meg a királyképmásoktól, amelyeket a két világháború között már a budai királyi palotában berendezett Erzsébet Királyné Emlékmúzeumban őriztek. A II. világháború után 14 királyképmás innen került a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokába, ekkorra azonban már gödöllői származási helyük is feledésbe merült; később dr. Dávid Ferenc művészettörténésznek sikerült azonosítania őket. Maga az épület minden bizonnyal annak köszönheti megmaradását, hogy a katonaság által kisajátított, kerítéssel körülhatárolt területre esett, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt még a tégláira áhítozók számára is.

Az épületet dr. Máté Zsolt és Szabó Zoltán tervei alapján 2002-ben restaurálták. Az elpusztult részeket az 1890-es években készült fotók alapján állították helyre. A királyképeket a megmaradt festmények, a Képes Krónika, a Királyok Könyve, és egyéb ábrázolások felhasználásával Hapák József fényképész és Filakowszky György, valamint Szendi Balázs grafikusok készítették el újra 2004-ben. Azóta a kastély parkjának egykori nevezetessége újra nyitva áll az érdeklődők számára.

Látogatható:
Múzeumi belépőjeggyel, idegenvezetéssel látogatható.

További információkért kattintson ide!

Turisztikai Egyesület Gödöllő
This website uses cookies to function. By continuing to browse this site, you agree to the use of cookies stored on your computer.